Baxtalo Kréchuno!
Baxtalo Kréchuno - Szerencsés Karácsonyt!
A karácsony a cigányok
legfontosabb ünnepe. Bensőséges de egyben vidám nagycsaládi ünnep, amikor a nagycsalád lehető legtöbb tagja összegyűlik és körbeüli az
ünnepi asztalt. Bármilyen messze is vessen a sors egy cigány embert, ilyenkor
visszatér a szülői házba, hogy családtagjaival közösen ünnepeljék Jézus
születésének napját.
Az érkező rokonok apró ajándékokkal - a férfiak általában
itallal, a nők gyümölccsel, édességgel - kedveskednek családtagjaiknak.
Szentestén, melynek cigány elnevezésevilija többnyire a zenész cigány család férfi tagjai kántálni mennek rokonaikhoz. Miután a vendéglátóhoz bebocsáttatást nyernek, a kántálást vezető rangidős családtag jókívánságokkal köszönti rokonait. Utoljára a nagyszülőkhöz mennek kántálni, ahol már várja őket népes rokonság. Az asszonyok általáben hajnalig énekelnek és táncolnak. A nők többnyire a férfiaktól külön helyiségben mulatoznak. A rokonok megajándékozása nem szokás itt sem, éjféli misére sem járnak. Jellegzetes karácsonyi ételük a burgonyás hurka, amely úgy készül, hogy nyers, reszelt burgonyával töltik meg az átmosott disznóbelet. A töltött káposzta és a cigány kenyér - más néven bodag, vagy vakaró - mellé disznóhús, kolbász, és füstölt hús is kerül az ünnepi asztalra.
Szentestén, melynek cigány elnevezésevilija többnyire a zenész cigány család férfi tagjai kántálni mennek rokonaikhoz. Miután a vendéglátóhoz bebocsáttatást nyernek, a kántálást vezető rangidős családtag jókívánságokkal köszönti rokonait. Utoljára a nagyszülőkhöz mennek kántálni, ahol már várja őket népes rokonság. Az asszonyok általáben hajnalig énekelnek és táncolnak. A nők többnyire a férfiaktól külön helyiségben mulatoznak. A rokonok megajándékozása nem szokás itt sem, éjféli misére sem járnak. Jellegzetes karácsonyi ételük a burgonyás hurka, amely úgy készül, hogy nyers, reszelt burgonyával töltik meg az átmosott disznóbelet. A töltött káposzta és a cigány kenyér - más néven bodag, vagy vakaró - mellé disznóhús, kolbász, és füstölt hús is kerül az ünnepi asztalra.
A szentestét többnyire a szűk
családdal töltik az anyanyelvüket beszélő, hagyományőrző oláh cigányok. A
karácsonyfát a gyermekek szüleikkel együtt "öltöztetik fel", ezután a házigazda
megköszöni Istennek, hogy ezt a napot békességben, egészségben érték meg, majd
szerencsés, és boldog ünnepeket kíván családtagjainak. Erre valamennyi
családtagnak azt kell válaszolnia: áment mondjon az Úr, veled együtt, a
családoddal együtt. Az ajándékozás inkább a módosabb családoknál szokás. Az
éjféli misén a család valamennyi tagja részt vesz, családtagjaiknak erőt,
egészséget, szerencsét kérnek Szűz Máriától.
Karácsony első napjának reggelén, miután a családfő felköszönti családját, elmegy, hogy elsőként tegye ezt gyermeke és testvére családjával. Végül a legidősebb családtagoknál, többnyire a szülőknél vagy a nagyszülőknél gyűlik össze a rokonság. Alapszabály, hogy a férfi lép be először a lakásába, ha a nő lépne be, szerencsétlenséget hozna a ház lakóira. Vendégségben, ünnep alkalmával hosszú, szövegében az ünnephez alkalmazkodó köszöntőt mondanak a romák. Ebben sorra veszik a családtagokat, mindenkire Isten áldását, szerencsét, egészséget, jókedvet, békét, békességet, az elhunytaknak pedig örök nyugodalmat kérnek. Ha a család együtt van, a legjobb énekes, vagy a házigazda kezdi el az ünnephez alkalmazkodó lassú dalt, melyet aztán egy olyan követ, amire már táncolni is lehet.
Karácsony első napjának reggelén, miután a családfő felköszönti családját, elmegy, hogy elsőként tegye ezt gyermeke és testvére családjával. Végül a legidősebb családtagoknál, többnyire a szülőknél vagy a nagyszülőknél gyűlik össze a rokonság. Alapszabály, hogy a férfi lép be először a lakásába, ha a nő lépne be, szerencsétlenséget hozna a ház lakóira. Vendégségben, ünnep alkalmával hosszú, szövegében az ünnephez alkalmazkodó köszöntőt mondanak a romák. Ebben sorra veszik a családtagokat, mindenkire Isten áldását, szerencsét, egészséget, jókedvet, békét, békességet, az elhunytaknak pedig örök nyugodalmat kérnek. Ha a család együtt van, a legjobb énekes, vagy a házigazda kezdi el az ünnephez alkalmazkodó lassú dalt, melyet aztán egy olyan követ, amire már táncolni is lehet.
Elhunytjaikról
karácsonykor, mint más jeles napokon is megemlékeznek a romák. Az oláh cigányok
ilyenkor feldíszített fenyőágat, vagy kisebb karácsonyfát szoktak elhunyt
hozzátartozóik sírjára helyezni, és cigarettával, illetve itallal "kínálják"
meg a halott rokont: a szertartás alatt mindvégig beszélgetnek, sőt együtt
"isznak" az elhunyttal. Az italból előbb a földre löttyintenek egy kortyot,
majd maguk is húznak a flaskából.
A cigány asszonyok hétköznap sem tudnak keveset főzni, mindig számítanak arra, hogy valaki jön. A vendég, legyen az bárki, nagy tiszteletnek örvend. Jeles napokon, de akár hétköznapokon is behívják, és megvendégelik az idegeneket a romák. Ha valaki nem fogadja el az ételt, az sértésnek számít. Ünnepkor sokat sütnek, főznek, mert a vendég előtt, nem szabad "szégyenben maradni". A romák "nemzeti eledele", a töltött káposzta, valamint a bokolyi, vagy vakaró (cigány kenyér) nem maradhat el az ünnepi asztalról.
A cigány asszonyok hétköznap sem tudnak keveset főzni, mindig számítanak arra, hogy valaki jön. A vendég, legyen az bárki, nagy tiszteletnek örvend. Jeles napokon, de akár hétköznapokon is behívják, és megvendégelik az idegeneket a romák. Ha valaki nem fogadja el az ételt, az sértésnek számít. Ünnepkor sokat sütnek, főznek, mert a vendég előtt, nem szabad "szégyenben maradni". A romák "nemzeti eledele", a töltött káposzta, valamint a bokolyi, vagy vakaró (cigány kenyér) nem maradhat el az ünnepi asztalról.
Forrás:https://romaklub.network.hu/blog/roma-kozosseg-cigany-klub-hirei/baxtalo-krechuno-szerencses-karacsonyt-mi-igy-unneplunk