Pünkösdi szokások

Pünkösd a húsvét utáni 50. nap, eredetileg aratási hálaadóünnep volt. Nevezték a "hetek ünnepének" is, mert 7 x 7 nappal van húsvét után. A kereszténység a Szentlélek eljövetelét ünnepli pünkösdkor. A karácsonyi és az újévi ünnepek köré is sok babona csoportosul. Ezt az időt a varázsló asszonyok gyógyszerek készítésével töltötték. Például az e hetekben gyűjtött nyúlzsír jó volt a betegségekre.A téli szállások ajtajára, bejáratához rongyba kötött szerecsendiót és kámfort akasztottak fel. Hogy az ártószellemek nem tudják lakhelyüket megtámadni.A lovak alá kőrisfa hamut szórtak, hogy védjék őket a démonoktól. A megölt denevérek vérét megitatták állataikkal, hogy azok egész évben egészségesek maradjanak. Pünkösd reggelén különös halotti ünnepélyt tartottak. Hajnalban kimentek valamely magas sziklához, melyhez mindenki annyi madártojást csapott ahány rokonát túlélt, azaz ahány halottja volt.A letelepedett családok e szokása úgy változott meg, hogy november 1 -én, halottak napján este, családi körben annyi gyertyát gyújtanak ahány rokonuk elhunyt. Amíg a gyertyák égnek halottjaik lelke üdvéért imát mondanak.A hagyományőrző családok nem pünkösd előtti hét hétfőjén az egész rokonsággal együtt kimennek a temetőbe, ott megemlékeznek halottaikról, ételt, italt visznek számukra, majd otthon emlékükre halotti tort ülnek.

Forrás:https://www.uccualapitvany.hu/wp-content/uploads/2016/01/Cig%C3%A1ny-szok%C3%A1svil%C3%A1g.pdf