Roma holokauszt
"Nyiss meg, Isten, minden határt,
Segíts haza minden cigányt,
Szegényeket összeszedték,
Hideg láncot rájuk verték!"
(Kallós Zoltán gyűjtése, Bari Károly fordítása)
Magyarországon a cigánykérdés korántsem volt olyan horderejű tényezője a közbeszédnek, mint a zsidókérdés. Bár idénymunkásként, vándoriparosként, kereskedőként vagy éppen muzsikusként sok tízezer roma kapott fontos szerepet a helyi közösségek életében, a többségi társadalom egy része rasszista előítéletekkel viseltetett a cigányokkal szemben. A Horthy-korszak cigánypolitikája sokban hasonlított a német helyzetre. A romaügy Magyarországon is közbiztonsági kérdésnek számított, a politikai elit alig törődött vele. A rendészeti fellépés nálunk is elsősorban az ún. "kóbor cigányokra", azaz az egy helyen le nem telepedett, állandó munkával nem rendelkezőkre korlátozódott.
Az 1920-1930-as években Magyarországon is születtek új, cigányellenes rendeletek. 1928-tól az évente kétszer előírt országos "cigányrazzia" keretében gyűjtötték össze a vándorcigányokat, majd kitoloncolták, vagy szigorított dologházakba zárták őket. 1931-ben megnehezítették számukra az iparengedélyhez jutást, 1938-ban utasították a rendőri hatóságokat, hogy a cigányok gyanús elemek, ezért rájuk külön figyeljenek.
1944 nyarán néhány településen a magyar hatóságok a zsidók deportálása után a cigányokat is gettókba gyűjtötték. Augusztusban elrendelték 50-60 cigány munkásszázad felállítását, de a kontingenseket nem töltötték fel teljesen. Az intézkedés ismét elsősorban a vándorcigányokat sújtotta
A nyilas hatalomátvétel után megkezdődött a cigányság szervezett összegyűjtése, de ez az orosz előrenyomulás miatt főleg a nyugat-dunántúli megyékre korlátozódott. A legnagyobb gyűjtőközpont a komáromi ún. "Csillagerőd" volt, ahová több ezer romát hurcoltak. Az itt fogva tartott nők, férfiak és gyerekek a nyári zsidó gettók borzalmait idéző körülmények között sínylődtek. Sokan belehaltak az éhezésbe és a bántalmazásba. A romaellenes akció nem a cigányság egészének fizikai megsemmisítésére irányult, hiszen komáromban kiemelték a munkaképeseket, a gyermekes anyákat, az öreg és beteg embereket pedig hazaengedték, de sokszor 13-14 éves lányokat munkaképesnek nyilvánítva mégis visszatartottak. A kiválogatottak Dachauba és Bergen-Belsenbe kerültek, ahol sokakat meggyilkoltak, mások embertelen áltudományos orvosi kísérletek áldozataivá váltak. Ravensbrückben különösen sok fiatal magyar roma lányt sterilizáltak.
A roma holokauszt áldozatainak száma nehezen határozható meg. A nácik a megszállt európai országokban eltérő módon és mértékben üldözték a helyi romákat, különböző becslések szerint a vészkorszakban a kétmilliós európai cigányság 10-30 százalékát gyilkolták meg.(legtöbb forrás 250-500 ezer közé teszi az áldozatok számát).
A vérengzés áldozataira 1972 óta emlékeznek meg világszerte, akkor határozott a Cigány Világszövetség arról, hogy a Pharrajimos, azaz a roma holokauszt emlékére, augusztus 2-át nemzetközi emléknappá nyilvánítja. Magyarországon először 1996-ban tartottak megemlékezést.
Azért választották ezt a napot megemlékezésképpen, mert 1944. augusztus 2-ról 3-ra virradó éjszaka számolták fel a auschwitz-birkenaui II/E. cigánytábort, kivégezve utolsó 3000 lakóját.
Felhasznált források:
Karsai László: A cigánykérdés Magyarországon, 1919-1945 - Út a cigány Holocausthoz., Cserépfalvi Könyvkiadó, Budapest 1992. 197 oldal
Achim , Viorel: Nazismul și genocidul țiganilor, Dosarele Istoriei, IV:11, 1999, 14-19 oldal
Karsai László: Holokauszt.,Pannonica, Budapest 2001. 426 old
Karola Fings, Herbert Heuss, Frank Sparing, Donald Kenrick The Gypsies during the Second World War., Paris, Gypsy Research Centre, 1997-1999, II kötet 72,77,83,94,100,106,162. oldal
https://mult-kor.hu/20110802_a_roma_holokauszt_emleke
https://beszelo.c3.hu/cikkek/vitak-es-tenyek-a-pharrajimosrol-a-roma-holokausztrol
2018. augusztus 3-án egyesületünk megemlékezett a roma holokauszt évfordulójáról.A megemlékezést meghívott történelem szakos tanár előadása követte. Az ünnepség befejezéséül megtekintettük a Varga Ágnes rendezte porrajmos - cigány holokauszt című filmet.